Elélvezek a gyönyörtől

Elélvezek a gyönyörtől

Már egészen fiatalon felfedeztem a nudizmust. Egyrészt mert a közelben volt egy bányató, ahol szinte mindenki csak pucéran volt, másrészt meg élveztem a meztelenséget, ahogy a víz simogat, a szellő meg körbeölel, és persze nem utolsósorban a lányok miatt, mert… Úgyis tudod…
Ez az eset akkor történt, amikor még alig voltam tizenhat éves, esetleg tizenhét. Épp mentem a tóhoz, és a meleg miatt már a lejárónál levetkőztem, a ruhám meg a cuccaim egy tarisznyában lógtak a vállamon. A part mentén sétálva kerestem egy jó helyet, ahol nem zavar senki, és ahol én sem zavarok másokat.
Ebben a korban bizony mindenre felállt a farkam, és csak úgy tudtam kezelni a helyzetet, ha kicsaptam, így egy ideig nem volt gondom.
Szóval a part mellett a töltésen sétálok, miközben a megfelelő helyet keresem, amikor egy hang ránt vissza a jelenbe.
– Szia, Tomi.
Megtorpanok, mert arra nem számítottam, hogy valakivel találkozom, aki ismer, és még a nevem is tudja. Az előttem álló alak, a hangja után csak nő lehet, ám a nap miatt nem ismerem fel elsőre.
A kezemmel beárnyékolom a szemem, és így már jól látom, hogy ki az. Az általános iskolai tornatanárnő. Úristen. Itt áll előttem méghozzá anyaszült meztelenül.
– Csókolom – mondom kissé megszeppenve.
– Nahát, nem gondoltam, hogy te is ide jársz strandolni.
– Hát… – mondom röviden és velősen miközben egészen más jár az eszemben.
Eszembe jutnak azok a tornaórák, amikor Ella néni volt a tanárunk. Micsoda élmény volt ez nekem! Persze másoknak is, de nekem felejthetetlen. Mindig megcsodáltam, ahogy mozgott, ugrált, és minden mást csinált velünk, de persze én leginkább a testében gyönyörködtem. A nagy, de nem túl nagy mellei szinte külön életet éltek, ahogy ringatóztak a meze alatt, és ami minden alkalommal felizgatott. Milyen sokszor kéredzkedtem ki, mondván, hogy pisilni kell, de persze a vécében eszembe sem jutott a pisilés, csak gyorsan kivertem a farkam, és már mentem is vissza az órára.
Most meg itt áll előttem tök pucéran, én meg rá sem merek nézni, nehogy megint felálljon a farkam. De azért lopva meglesem most is a melleit, a sima és lapos hasát, ami alatt az ízlésesen szőrös puncija a formás lábait koronázta meg. Máris érzem, hogy elvesztem, már merevedik a farkam.
– Jaj, de jó, hogy találkoztunk. Remélem segítesz nekem egy kicsit.
– Miben tudnék én segíteni?
Gondolatban már a lábai közt térdelek, és nyalom a punciját, amitől a farkam megint feljebb emelkedik, de még nem feltűnő.
– Az van, hogy haza kell mennem, és hát, arra gondoltam, hogy segíthetnél a holmimat felhordani a kocsihoz.
– Persze, nagyon szívesen.
– Ennek örülök. Nem sok, de egyedül legalább kettőt kéne fordulnom, de ha segítesz, akkor egyszerre felvihetünk mindent.
– Mit kell tennem?
– Gyere!
Ella néni megfordul, majd leszalad a töltés oldalán, én meg utána. A víz mellett vannak a cuccai, ami részben már össze van pakolva, de sok minden van még a pléden a sorsára várva. Ella néni megáll a pléd mellett, majd lehajol, és a sok kacatot elkezdi behajigálni egy nagy ikeás szatyorba.
Aztamindenit! Ahogy hajlong, a feneke felém kacsint, ami alól kilátszik a puncija is, amitől elönt a forróság. Mozdulni sem bírok, csak bámulom őt, miközben a farkam már nem bír magával, és egyre jobban merevedik, majd úgy áll előre, hogy…
– Ezt elbírod?
A kérdés nekem szól, ám válasz nélkül marad, mert Ella néni meglátja a meredező farkamat, amitől megáll a kezében a szatyor, számomra meg az idő. Csak nézem őt, és nem bírok betelni a látvánnyal.
Ella leteszi elém a táskát, majd a maradékot is összeszedi, a plédet a vállára hajítja, majd megáll előttem, és csak néz rám, és a farkamra.
– Ejha! Ez aztán a…
– Bocsánat – makogom válasz gyanánt, miközben érzem, hogy elvörösödök.
– Ne haragudj Tomi, de erre most nincs idő.
Ella néni elsétál mellettem, majd ahogy jöttünk, felkaptat a töltés oldalán, én meg utána eredek, és gyönyörködök a látványban. Minden lépésnél feltárulnak a feneke párnái, ami közül kivillan a puncija, ami megint csak fogva tartja a szemem világát.
Amikor felérünk, sietős léptekkel halad a parkoló felé, amitől a feneke megint csak élvezetes látvány a számomra. Sajnos a kocsi nincs messze, így hamar odaérünk a narancssárga kispolszkihoz, ami mellé egyszerűen ledobál mindent. Én is a kupac mellé teszem a kék zsákot.
Ella néni a kupacból előkotorja a táskáját, majd némi keresgélés után diadalmasan felém mutatja a kocsi kulcsát.
– Megvan!
Kinyitja az ajtókat mindkét oldalon, majd az ülést előrehajtva elkezdi a hátsó ülésre bedobálni a cuccait. Amint behajol az ajtóba, a segge megint felém meredezik, ismét megmutatva a punciját, amiből valami fényes folydogál.
– Add ide a nagy kék táskát.
Azonnal mozdulok, és a táskát odatartom a… ez így nem fog menni. Ella hiába nyúl érte, amíg ő bent van az ajtóban, nem fog a táska beférni. Úgy tűnik erre ő maga is rájött, mert kissé visszatolat, ami pont elég ahhoz, hogy a farkam a fenekéhez érjen, amitől ismét elönt a forróság, és úgy izzadok, mintha most jöttem volna ki a vízből.
Ella rám se hederít, megfogja a táska fülét, majd egy nagy lenületet véve, behajítja a többi kacat mellé.
Amíg ő a csomagokkal bajlódik, én megérintem a farkam, visszahúzom rajta a fitymámat, amitől kicsurran alóla a nyúlós előváladék, ami lassan, nyúlósan engedelmeskedik a gravitációnak.
Amikor Ella kimászik az ajtónyílásból, gyorsan elengedem, mire ő megáll előttem, csak néz, majd az ujjával rámutat a farkamra.
– Hát ez? Csak nem miattam van?
A felém nyújtott ujját nézve attól tartok, hogy megérint engem, vagyis inkább csak reménykedek benne, de semmi ilyen nem történik. Zavaromban inkább csak bólintok egyet.
Ella néni megint hátat fordít nekem, megint a kocsiban matat, majd a ruháival a kezében fordul vissza. Előbb a bugyiját húzza magára, majd egy rövidnadrágot, ám amikor a felsője kerül sorra, megáll a kezében a ruha, és megint csak néz rám.
– Köszönöm a segítségedet.
– Nincs mit – válaszolok neki, miközben a melleit bámulom.
– Tetszik a mellem?
– Igen, nagyon tetszik.
– Szeretnéd megfogni?
– Igen.
– Akkor fogd meg, de kizárólag azért, mert segítettél.
Bátortalanul kinyújtom felé a kezem, miközben érzem, hogy a forróság megint elönt, és a szívverésem a fülemben dobog.
– Ne félj tőle, nem harap – mondja Ella, majd megfogja a kezem és ráteszi a mellére.
Úristen! Micsoda érzés! Mindjárt elájulok. Kinyújtom a másik kezem is, így mindkettőt egyszerre érintve lassan belemélyesztem az ujjaimat, és úgy dögönyözöm, hogy attól mindjárt elélvezek.
Helyesbítek. Nem mindjárt, hanem most.
Amíg a csodálatos melleket markolászom, a farkam elkezdi a rángatózást. Fel és le, miközben érzem belül, hogy elindult az orgazmus. Ella tátott szájjal nézi a jelenséget, majd oldalra lép, így a belőlem feltörő áradat elsuhan mellette, aztán az összes többi követi a kispolszki oldalára, ahol egymással versenyezve komótosan elindulnak lefelé a cseppek. Remegek. Mindenem remeg, alig bírok megállni a lábamon, de Ella néni csak mosolyog rám.
– Hú, ez aztán nem semmi! – mondja Ella, aztán még hozzáteszi. – Nekem most már mennem kell. Szia Tomi.
Ella néni beül a kocsiba, majd beindítja, aztán gázt ad, és csak egy enyhe porfelhő marad utána.
Már épp indulnék a vízhez, hogy felfrissítsem magam, amikor a porfelhő visszatér, és a narancssárga ablakkeretből ismét Ella néni vigyorog rám.
– Holnap is itt leszek, de akkor nem kell sietnem. Szia.
Ismét megbámulom a távolodó autót, majd szinte önkívületben megyek le a vízhez, és addig áztatom magam, amíg vacogni nem kezdek.
Döntöttem. Holnap is kijövök.

Kattints ide és olvasd el a folytatást is!
forrás: Szex Blog